Exkluzív interjú Európa legidősebb pornószínészével, Uncle George-al

Magyarország – és egyben Európa - legidősebb pornószínésze Uncle George, a grandpa – azaz nagypapapornó koronázatlan királya, nemzetközileg elismert pornószínész. Nyugdíjas partnerével, Renáta nénivel a Tankcsapda Elektromágnes című klipjében is szexeltek talpig arany agyagba mártva, sőt, Soerii és Poolek Tanga című klipjében is feltűnnek, bár ott szoftosabb kiadásban. Az első magyar Szexrekord kísérleten a zsüriben foglalt helyet, majd ő tette fel a koronát az Orálkirálynő fejére. Uncle George - azaz "Gyuribácsi" - most ünnepelte 75-ik születésnapját. Ennek apropóján készítettünk egy rövid interjút, amelyben több száz filmből álló pornós pályafutásáról és természetesen a nőkről kérdeztük őt…



TFP: Mikor kezdted a szakmát? Ha információink nem csalnak – későn „érő” típus vagy

Gyuribácsi: 19 éve vagyok a szakmában (jövőre lesz a 20 éves jubileumom, amit szintén meg szeretnék ünnepelni). Előtte taxis voltam, aztán munkanélküli lettem. Pont ott volt egy lyuk a szociális védőhálón, ahol én kipottyantam… Ekkor adódott egy lehetőség statiszta szerepre. Ez egy olasz filmforgatás volt, páran elmentünk statisztának (fiatal párok, középkorú párok vegyesen) összesen három különböző korosztály volt. Beültettek minket egy buszba a Novotelben, onnan vittek Keszthelyre egy forgatásra. Olasz lányokkal forgattunk, egy tisztavató bál volt a kastély tükörtermében, táncos-pezsgős báli jelenetet vettek fel, ebben kellet statisztálni.

TFP: Ekkor tehát még nem volt szex, csak pezsgő és tánc?

Gyuribácsi: Már aznap este az olaszok megkérdeztek engem, és partneremet: Lola Nolettit – volna-e kedvünk szerepelni. Gianfranco Romagnoli volt a rendező. Kedvünk éppen lett volna, a zsebünk üres volt, és hát kezdők is voltunk… De két hét múlva egyszer csak megszólalt a telefon, már hívtak is bennünket filmezni. Lola Nolettivel együtt szerepeltünk, mint papa-mama. Inentől hazai és külföldi produkciókban egyaránt játszottam, majd pár év múlva beindult az old and young kategória.

TFP: Mi a kedvenc műfajod?

Gyuribácsi: Kizárólag hetero filmekben szerepeltem, általában fiatal, 20 év körüli Barbie babákkal, de a 30-40 körüli hölgyekkel dolgoztam (dolgozom) a legszívesebben. Nekem általában a lágyabb, nőiesebb típusok jönnek be, ha kicsit molettebb a hölgy, az nem baj. A nőiesség, kisugárzás a lényeg, nem szükséges, hogy a lány Barbie legyen…



TFP: Milyen szerepeid voltak?

Gyuribácsi: Az iskolaigazgatótól, a gumicsizmás parasztbácsin át a tanár úrig minden voltam már. Ebben a szakmában ami lukat lehetett, mindet betömtem… Forgattunk elegáns villában, lovas tanyán, dolgoztam Prágában, Németországban. Ismert olasz, német, amerikai rendezőkkel és persze Kovival is.

TFP: Ha éppen nincs szex, mivel töltöd az idődet?

Gyuribácsi: Amikor épp nem forgatok, élem a megbecsült magyar nyugdíjasok életét. Szeretek motorozni, és a csinos hölgyeket ma is megnézem.

TFP: A szakmai elismerés sem maradt el…

Gyuribácsi: Igen, 2003-ban Szexkorona díjat kaptam a Szexhajón. Éppen a 10 éves évfordulómon tüntettek ki életmű díjjal.



TFP: Mi kell hozzá, hogy valakiből jó pornószínész váljon? Mi a titkod, hogy 75 évesen ilyen sikeres vagy a szakmában?

Gyuribácsi: Nagyfokú fantázia kell hozzá, hogy valakiből jó pornószínész – vagy egyáltalán pornószínész váljon! A férfiszínészeknél minden a fejből indul ki. A másik fontos tényező, hogy szeretni kell a női nemet. Aki fejben rá tud koncentrálni, ki tudja kapcsolni a hétköznapi dolgokat, a kamerát, és csak a hölggyel foglalkozni – az a férfi mindig működni fog!

TFP: Mik a jövőbeni terveid?

Gyuribácsi: Gladiátor teljesítményt tőlem nem kérnek, de amíg ennek meg tudok felelni, addig szeretnék a szakmában maradni, és szerepelni…

TFP: Ha nem 55 évesen kezded a pályát, mit gondolsz, most hol tartanál?

Gyuribácsi: Ha fiatalabb korban kezdem, akkor ma enyém a Hustler

(Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

Monique Covet exkluzív interjú (1. rész)

A covet szó jelentése: kevert-összetett, vagy kívánós-kívánatos, és végül lagúnából kitörő vulkán. Mindegyik illik az egyik legnagyobb hazai pornósztárra Monique Covet-re, aki most exkluzív interjút adott a TFP-nek.



TFP: Ha újra kezdenéd, mit tennél másként?

- Kihagynám a baleseteimet és megválogatnám, hogy kivel dolgozom, de a pornót nem hagynám ki. Valahogy az élet erre az útra terelt és még most is e körül forog. Szerintem ez jó dolog, mert a szex, az erotika olyan dolog, amihez semmi más nem kell, mint egy partner, és az ember élvezheti.

TFP: Tizennyolc éves korodtól ebbe az irányba mennél ma is?

- Igen, mert már az indulás is nagyon jó volt: a Private-tal kezdtem és Pierre Woodman-nal dolgozhattam.

TFP: Láttam egyszer egy nagyon régi filmet, amit egy hajón forgattak, és abban, mint első filmest mutattak be.

- Valóban az volt az első filmem, és Ausztráliában készült. Korábban fotómodellként dolgoztam, de volt néhány családi vitám otthon, a szüleim akkor váltak, és én lemenekültem a Balatonra táncolni. Utána jött egy távirat, hogy menjek Franciaországba fotózni, és boldogan utaztam.

TFP: A tánc nem lett volna elég?

- Nem, mert az csak ideiglenes megoldás volt. Sokan hirdettek abban az időben modell munkát, de mögötte mindig szex volt. Magyarországra azért jöttek stábok, hogy pornóra keressenek lányokat. A komoly ügynökségek viszont másképp dolgoztak.

TFP: Honnan tudták, hogy te mennél?

- Előtte két héttel, amikor lent voltam a barátaimmal bulizni a Balatonon, elég jól becsiccsentettem, és amikor a színpadon táncolt egy lány, aki nagyon megtetszett, felmentem hozzá és élesben szeretkeztem vele. Onnan kezdve a bár folyamatosan hívogatott, hogy menjek újra, de nem akartam. Mint modell regisztrálva voltam több filmgyárban, ahol reklámfilmekben szerepeltem. Az egyik szervező keresett lányokat külföldi forgatásra is. Kiküldték a képemet, ott megtetszettem, és meghívtak erotikus fotózásra.

TFP: Fotózásra, vagy forgatásra?

- Fotózásra. Kimentem egy lánnyal, kikerültem egy idegen országba, tulajdonképpen semmilyen nyelven nem beszéltem, és bedobtak a mély vízbe. Pierre megnézett, azt mondta, hogy sztár típus vagyok, és ha tetszik a dolog, akkor kimegyünk Ausztráliába, és egy filmnek megkapom a főszerepét. Kint voltam két hétig, úgy éreztem, hogy végre lett egy családom, gyönyörű környezetbe kerültem, ahol szeretnek, és még fizetnek is.

TFP: A szex nem volt probléma?

- Tizenhat éves korom óta nagyon aktív szexuális életet éltem és már análoztam is. A forgatás számomra egy jó szex volt, és jól éreztem magam. Azt nem mondták el, hogy hogyan kéne élveznem, és amúgy sem értettem volna, hogy mit mondanak. Élveztem én magamtól is.

TFP: Mi volt a következő lépcső?

- Kint maradtam Franciaországban, Dolgoztam Rocco-val, utána szerződést kötöttem Helen Duvallal, majd visszamentem a Pivate-hoz.

TFP: Kivel volt a legjobb dolgozni, mert például Rocco szerszámát ismerve, az nem lehetett egy könnyű menet?

- Roccoval egy nagy filmet forgattam a római Colosseumnál két másik lánnyal, harminc négerrel és mínusz három fokban. Ezután két éven keresztül mindenhol Oscar díjat kaptam. Azokat a filmeket vállaltam be, ami másnak extra volt.

TFP: Mit lehetett harminc négerrel kezdeni?

- Az agyam nem nagyon működött. A másik két lány hamar sírógörcsöt kapott és kiestek, és én fejeztem be. Addig bírtam, amíg beszálltam a kocsiba és akkor gondoltam végig, hogy mi történt velem és akkor kezdtem el sírni.

TFP: Nem erre számítottál?

- Semmire nem számítottam, mert csak annyit mondtak el előtte, hogy Rocco-val fogok forgatni.

TFP: Fizettek annyit, hogy megérte?

- A mai eszemmel egyáltalán nem, de akkor nem fogtam fel, hogy mennyit érnek ezek a felvételek.

TFP: Mikorra nőtted ki ezt a „tudatlanságot”?

- Elég hamar, mert gyorsan megtanultam négy-öt nyelvet, mivel mindenhol bedobtak a mélyvízbe.



TFP: Mi volt a legjobb a filmjeid közül?

- A Private-nál a Pirat szériában van egy-két film, amit nagyon jónak tartok, és Kovival is forgattam egy nagyon szép fétis filmet.

TFP: Miért szereted az ilyen típusú filmeket?

- Mert szépek a kosztümök, a beállítások, a helyszínek, és látszik rajtuk, hogy nem amatőr kamerával, az utcán felszedett lányokkal készültek. A szex is perverz módon, de gyönyörűen van tálalva.

TFP: Van ennek a fajta filmnek jövője?

- Az európai piacon nincs rá szükség, ezért nem is forgatok itt annyit. Ezt a területet a gonzó filmek uralják.



TFP: Ezt nem a közönség igénye diktálja?

- Mindenki azt hitte, hogy vesz egy kis kamerát, készít valami filmet, azt eladja és sokat fog keresni vele. Ez egy ideig működött, de a piac telítődött. Sokan szidják az internetet, pedig azzal semmi baj nincs. Annyi változott csak, hogy a letöltésekből, a percekből áll össze a pénz, és a netezők csak a jelenetekre összpontosítanak, esetleg csak öt-tíz percre mennek fel. Más a helyzet Amerikában. Ott továbbra is a szép filmeket gyártják. Ott nem is olyan perverzek az emberek. Amíg a japánok a rajzolt filmeket szeretik, a németeknél, a skandináv országokban az animal, a kemény fétis, a szado-mazo, és az öreg csajos filmek mennek. Amerikában a szép fiúk és a szép lányok maradtak továbbra is.

TFP: A home (otthon készült) filmek nem tesznek be az iparnak?

- Nem hiszem, bár sokan szeretik az olyan helyzeteket, amikbe bele tudják magukat képzelni.

TFP: Ezekre viszont nem fizet senki.

- Ez igaz, de mindig megmarad az a réteg, amelyik igényli a szép filmeket. A közép-réteg eltűnt, de kialakult az exkluzív igény a háromdimenziós filmekre.

TFP: Mennyit forgatsz?

- Kevesebbet, mint régen, mert nem voltam hajlandó lejjebb menni a gázsimban. Csináltam egy gonzó filmet, de undorítónak tartom, szégyellem, hogy megcsináltam. Soha többet nem vagyok hajlandó rá, mert a nevemet nem akarom ehhez adni.

TFP: Milyen visszavonulási útvonal van?

- A lányok túlnyomó része férjhez megy, és gyereket szül. Legfeljebb az öt százalék marad meg rendezőként vagy szereplőként. Én maradtam, de az öreg csajos filmekre már nem pályázom. Ha olyan valakivel alakulna ki kapcsolatom, akiért érdemes, akkor gyereket szülnék, férjhez mennék, és még a melltartómat sem venném le, ha családom van.

TFP: A munka mennyire nyomja rá a bélyegét a magánéletedre?

- Most írt Olaszországból egy barátom, hogy nézzem meg magam egy partin, ami fent van a youtube-on. Végig néztem és elég ciki volt. Keményen lebuktam. Arra kell számítanom, hogy rám mindenhol figyelnek.



TFP: Riasztja a férfiakat a munkád?

- Bizonyos fokig igen. Mindenkinek érdekes vagyok a munkám miatt, de aztán be akarnak törni, ami eddig senkinek sem sikerült. Én is vágyom a nyugodt életre, de ahhoz a páromnak is bizonyítani kell, hogy vele érdemes.

TFP: Mi volt tévút az életedben?

- Nem mondom, hogy mindent ugyanúgy csinálnék, mert a mostani eszemmel nem értem meg, hogy miért jó, ha az ember reggeltől estig be van állva, és azt sem tudja, hogy hol van, s utána kell egy hét, hogy magához térjen. Amikor átélek rengeteg jó dolgot, de nem emlékszem rá, és fizikailag és lelkileg is tönkre megyek, ezt ma már biztosan kihagynám.

TFP: Hogyan tudtál ebből kiszállni?

- Erősnek kell lenni. Nekem annyi volt a drogozásból kiszállás, hogy egy három napos kábultság után belenéztem a tükörbe, és azt mondtam, hogy ez a roncs nem lehetek én.

TFP: Miért nem néztél bele egy évvel korábban?

- Valószínűleg másképp láttam a tükröt, és úgy érezhettem, hogy ez jó. Lehet, hogy meg kellett élnem az életnek azt az oldalát is, hogy ezt a mostanit értékelni tudjam. (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

EXkluzív interjú Monique Covet-val (2.rész)

TFP: Mit tennél még másképp?

- Volt két olyan szerződés az életemben, amit ma már nem kötnék meg. Az egyik ilyen Helen Duval-é, mert ott azt szerették volna, ha feleségül megyek Oliverhez, Helen főnökéhez, hogy a pénz még jobban együtt maradjon. Emiatt sok problémám volt. Ezen kívül nem bíznék meg egy csomó emberben, mert a legnagyobb késeket a hátamba közülük kaptam.



TFP: Sokan meg akartak szerezni?

- Ez a férfiaknál egy státusz-szimbólum. Bizonyos körökben egy szép nő olyan, mint egy szép autó vagy villa.

TFP: Fel lehet vállalni minden körben egy pornós nőt?

- Igen, mert ez is csak egy munka. Ha az ismerkedésnél már ezzel foglalkozom, a közös élet dönti el, hogy merre haladunk tovább. Mindent el lehet fogadni. Schumacher a feleségével egy kupiban jött össze. Nem az számít, hogy mit csinál az ember az előző életében, hanem, hogy mit tanult és mit hoz magával.

TFP: A díjak mennyire befolyásolták az életedet?

- Semennyire. Az elsőt és a másodikat nagyon akartam. Ez a varsói és a brüsszeli volt. Nagyon akartam a berlini Venus-t is. A végén már harminchat darab volt ezekből.

TFP: Kiutaztál mindig a díjátadókra?

- Igen. Ezeket az utazásokat a cégek, ahol szerződésben voltam, kifizették. Ezek nagyon jó bulik. A legjobb ezek közül a Venus, az amerikai AVN sokkal kevésbé az.

TFP: A legtöbb lány a filmezésből átállt a műsorozásra.

- Ebből nekem is volt rengeteg, de volt két autó balesetem, majd egy lovas is, úgyhogy két évig mankóztam, és egy ideig tolókocsiba kényszerültem. Utána újra elkezdtem dolgozni olasz szerződéssel, majd lett egy rossz kapcsolatom, amiben a barátom azt akarta, hogy maradjak otthon.

TFP: Azt nem bírod?

- Nem. Attól rosszul vagyok. TV-t nem nézek, mert untat. Nem nézek filmet, mert az életem sokkal színesebb, mit bármelyik film.



TFP: Írod is?

- Elég régóta vezetek naplót, de ez titkos.

TFP: Voltak kapcsolataid híres emberekkel?

- Persze.

TFP: És olyan, amelyik nem titok?

- Olyan nincs.

TFP: Tudsz feltűnés nélkül közlekedni?

- Nem igazán. Mindenhol megismernek, pedig baseball sapka és napszemüveg van rajtam.

TFP: Hol szeretsz élni?

- Olaszországban. Olyan a mentalitásom, mint az övék.

TFP: Ha kint vagy, hol szállsz meg?

- Rövidebb időre haveroknál, de inkább lakást bérelek, mert szükségem van a privát szférámra.

TFP: Adott annyit ez a munka, hogy ezt egzisztenciálisan megengedhesd magadnak?

- Háromszor kezdtem teljesen nulláról, de soha nem voltam egy kétségbeesős típus. Helen Duval után a semmiről indultam, a balesetem után is ugyanez volt, és egy társtól is csak két bőrönddel jöttem el, mert különben minden arra emlékeztetett volna, hogy hibáztam. Nagyobb eséllyel lehet úgy lelépni, ha mindent ott hagyok, eltűnök, nevet cserélek, és máshol kezdek új munkát. Akkor van esély mindenre.

TFP: Műsorozni hol szoktál?

- Csak külföldön. Ha itthon tenném, akkor mindig itt kéne élnem, de már nincs kötődésem.

TFP: Rendeztél is. Melyik a jobb: a szereplés, vagy a kamera másik oldalára állás?

- Amikor rendeztem, nagyon idegesített, hogy én elképzeltem valamit, de a többiek nem úgy valósították meg.



TFP: Hogyan változott meg a véleményed a pasikról a filmek hatására?

- Sok mindent megcsináltam a magánéletemben a filmekből, de a barátomat otthon nem szeretném megdugni egy műfarokkal, mert akkor elveszti előttem azt a tekintélyét, hogy ő férfi.

TFP: Mi nem fér bele a szexuális életedbe?

- Az állat biztosan nem, a durva toilet sem és a szado-mazo sem.

TFP: Milyen az a pasi, akinek gyereket szülnél, és le tudnád élni mellette az életed?

- A szexualitásom teljesen normális. ami fontos, hogy nehogy minden este vagy reggel az ágyban legyen kötelező szeretkezni. Szeretem a változatos dolgokat, Egy öt perces elsurranás egy étterem WC-jébe sokkal érdekesebb lehet, mint egy óra a megszokott körülmények között. És legyen olyan a férfi, hogy nőnek érezhessem magam mellette. Fiatalabb ne legyen nálam, viszont minél idősebb, annál érettebb. Nem vagyok oda az Adoniszokért sem, mert az olyan férfi állandóan azt figyeli, hogy egy gramm zsír ne legyen rajta. Egy ilyennel nem lehet egy jót bulizni, egy jót enni. Számít a pénz is, de nem kell a magánrepülő. Viszont, ha valakinek nincs pénze, az nem egy erős egyéniség.

TFP: Mit fogsz tíz év múlva csinálni?

- Ezt majd kérdezd meg akkor!

(szöveg:T.H.Z.) (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

Eve Hell exkluzív interjú

Az elmúlt hónapok meghatározó személyisége Hell Eve pornószínésznő, aki nemrég tért haza Amerikából, mert egyszerűen hazahúzta a szíve. Eve-el több filmet is forgattunk a nyáron, sőt, a Club Tutti Frutti színpadán emlékezetes műsorokkal lepte meg a nézőket, rajongói pedig az őszi Erotika Expón találkozhattak vele személyesen. Úgy éreztük, éppen itt az ideje, hogy megismerjük Eve-et közelebbről is.



TFP: Mikor kerültél a pornóiparba?

- 18 évesen, miután nagykorú lettem forgattam az első filmemet egy magyar amatőr fiúval. A film Olaszországban került forgalomba, aztán később ezzel a fiúval még kb. 30 filmet forgattunk együtt soft és hardcore pornó kategóriában.

TFP: Miért kezdtél el filmezni?

- Az első perctől sejtettem, hogy nem leszek politikus, így nem volt semmi félnivalóm, hogy később bármit is megbánhatok. Évekig ezzel foglalkoztam, és jól jövedelmezett, főként amikor Kanadában népszerűek lettek a Magyarországon készült változatos helyszíneken forgatott, sokszereplős country jellegű produkciók.

TFP: És miért pont külföldön próbáltál szerencsét?

- Először táncolni jártam ki külföldre, főként Olaszországba. Egy filmes fiú kísérgetett, sofőrködött és igen megszerettük egymást, később megnősült (egy olasz go-go táncosnőt vett el). Padovában egy discobárban dolgoztam, mint DJ és pincérlány. Aztán Ronccandéban, egy nagyon szép gótikus olasz kisváros discobárjában dolgoztam, az olasz nyelvtudásom is megvolt hozzá, így örömmel alkalmaztak. Majd éveket töltöttem a Bikini Disco Go-Go bárban, de éltem már Berlinben, Bécsben és Tirolban is. Itt elsősorban a síelni vágyó turisták, angol-és spanyol vendégek élvezték műsoraimat. Utána Miami következett, ahol rengeteg filmes munkát kaptam, fiatal magyar lányként (ráadásul nagyon vékony is voltam) remekül festettem a kamerában az izompacsirta amerikai fiúk mellett…

TFP: Miami előtt itthon is filmeztél már?

- Igen, Magyarországon mint főszereplőt és mellékszereplőt is alkalmaztak. Ezt sem bántam meg anyagilag sem, ráadásul semmilyen rizikófaktor nem állt fenn, mert teljesen egészséges partnerekkel dolgoztam - erre ugyanis nagyon figyelnek a gyártó cégek. Így aztán kint már komplett referenciaanyaggal vettek fel. Az itthoni filmjeimből válogattam hozzá anyagot. Kint külföldi cégek, és gazdag magánszemélyek egyaránt készítenek felnőtt filmeket. A portfóliónál elsősorban a kamerában látható alakra és mozgáskultúrára kíváncsiak, na és persze a szervíz listára - vagyis amire a színésznő hajlandó. Minden esetben elvárják a fotós portfóliót is, ez 12-18 képet jelent, ruhás, félakt és teljes akt képeknek kell lenniük, külön arcot ábrázoló friss fotókkal.



TFP: Hol és kikkel forgattál együtt külföldön?

- Dolgoztam a Playboy produkciós irodával (ez a legnagyobb cég) ill. német és kanadai cégekkel melyeknek több évtizedes múltjuk van nem csak pornó, hanem erotikus film kategóriában. Az erotikus filmeknek sokkal élvezetesebb a története, és többféle helyszínen is játszódnak. Nagyon sok filmről nem lehet tudni, hova került milyen címmel, mivel a gyártók utólag nem is elérhetők.

TFP: Milyen kint az élet?

- Kint könnyebb fizetni az albérleteket és a kocsibérlést is. A bárokban jóval magasabbak az ún. napi fix. pénzek (80- 150 dollár), ehhez jön még az italpénz és a show műsor extra fizetése, a privát táncok, ill. aki bevállalja, kimehet a vendégével a bárból vacsorázni, de ezért is külön összeget kérhet. A külföldön élő lányok gyorsan férjhez is mennek, ezért általában könnyű kikerülni a bárok világából, de van olyan go-go táncos is, akinek nem elég a táncpénze, ezért kiáll egy parkolóba pasikat fogni. Ilyenkor aztán gyakran szenvedélybeteggé teszi őket a könnyen szerzett jövedelem, ráadásul rengeteg betegséget is rájuk ragaszthatnak a vendégek a kocsikban és a hotelekben...

TFP: Hol könnyebb dolgozni, Magyarországon vagy kint?

- Németországban sokkal több a jól fizető (300-2000 eurós) filmes munka, főleg Berlinben és Kölnben szeretnek magyar lányokkal filmezni, de meggazdagodni csak akkor lehet, ha az ember lánya le is fekszik a filmesekkel, producerekkel, operatőrökkel, és így őt választják a különféle szerepekhez.

TFP: Szóval igaz az, hogy kint kevés munkából is könnyen meg lehet gazdagodni?

- Meggazdagodni igen, nagy kár hogy engem egyszer-kétszer kiraboltak. Egyszer egy mexikói gigolo, akivel együtt béreltünk apartmant, egyszer meg olasz lányok, akikkel közös hotelban laktunk Róma közelében. Sőt, egyszer még egy kalocsai lány is elemelte több ezer eurómat. Ennyi pénzt pár hét alatt meg lehet kint keresni, mert igazán nem inkorekktek a bárok és a filmezéssel foglalkozó cégek sem... De a lányok általában rögtön elköltik a pénzt pipere dolgokra, wellnesre, szép ruhákra, bundákra, cipőkre, márkás sportcikkekre...

TFP: A jó kereset mellett azért megkövetelik kint a kemény munkát?

- Többet követelnek a producerek, ez így igaz, és tempósabban dirigálnak, többet ordítoznak, és ha nem vagy elég jó, nem is fizetnek ki. A legapróbb hiba miatt elküldik az embert, pl. nem megfelelően szőrtelenített test, nem bronzizott, nincs műköröm, nem friss a fodrász munkája, de sminkest hála Istennek mindig hoznak.

TFP: Miért döntöttél úgy, hogy mégis hazajössz?

- Hiányoztak az európai fiúk! Egészen más a temperamentumuk, mint a külföldi fiúknak, emellett szeretnék itthon egy ingatlant vásárolni valahol a Dunaparton, vagy Budán – most is éppen a kínálatot nézegetem, és idehaza is szeretnék még pár filmet csinálni.

TFP: Csak filmezel, vagy más erotikus munkát is végzel?

- Jelenleg a Cosmodelsnél ill. a VIP Budapest Hostess ügynökségnél vagyok modellként regisztrálva, de kevés a munkalehetőség. A Cosmodels Ügynökséggel jelenleg tárgyalok egy szexi pornó show-ról Athén mellett egy tengerparti városkában ill. egy szigeten, de nem tudom mi lesz belőle.

TFP: Milyen a szexuális beállítottságod?

- Heteró vagyok, de filmekben biszex szerepeket is vállalok, mivel jól megfizetik.

TFP: Milyen témájú filmekben szerepeltél, és kb hány filmben játszottál eddig?

- Több mint 240 filmben szerepeltem, de a filmjeim többsége Kanadában látható, illetve külföldi oldalakon.

TFP: Kik voltak azok a színészek akikkel a legszívesebben szerepeltél együtt?

- Egyik kedvencem Simon Steel, aki a Tutti castingokat csinálja, őt még az USÁ-ban ismertem meg, Los Angelesben több mint 6 évvel ezelőtt. Simonnak is rengeteg kis és nagyfilmje ismert az USÁ-ban és Európában egyaránt.

TFP: Mi a kedvenc farokméreted?

- A kedvenc méretem egyben a legjobb szexuális élményemhez is fűződik, egy 24cm-es szerszámmal megáldott fekete bőrű fiú pénisze tetszett eddig a legjobban.



TFP: Mi a kedvenc szexpózod?

- A 69-es az imádott póz, kedvesemmel gyakran dobjuk fel így a szexuális életünket.

TFP: Milyen szexi ruhában érzed a legjobban magad?

- Fekete kisestélyiben, ami kellőképpen feszes, strasszokkal kivarrott, mélyen kivágott és rendkívül rövid...ez egy nagyon vágyfelkeltő darab a ruhatáramban.

TFP: Ha éppen nem szexelsz, mivel töltöd a szabadidődet?

- Golfozom. Ez Miamiban kedvelt sport, sok fiatal is űzi, akad olyan is, aki szinte az egész napját kint tölti a pályán piknik kosárral és elemes táskarádióval felszerelkezve, sokan még behűtött pezsgőt is készítenek maguknak a nap végére.

TFP: Mi a kedvenc zenéd, italod, ételed?

- A Titanic filmzenéjét nagyon szeretem, italban elsősorban a magyar Törley édes pezsgőt kedvelem (persze behűtve), és hozzá egy remek kacsasültet választanék.

TFP: Mi volt eddig a legvadabb szexuális kalandod?

- Egy erdő mélyén éjjel egyszer négy fiúval voltam, de olyan régen történt, hogy a részletekre már nem igazán emlékszem, csak arra, hogy a fiúkkal együtt jártunk iskolába.

TFP: Van-e olyan dolog a szexben, amit még nem próbáltál, de mindenképpen ki szeretnéd próbálni?

- Hát voltaképpen talán ilyen pl. a víz alatti szex, filmen és szabadidőmben egyaránt szívesen kipróbálnám. 1 hozzászólás, utolsó: Eve Hell (2012. 02. 06. hétfő 01:28)

Gina Gallardo exkluzív! Őszinte vallomás drogfüggőségről és a showbiz kulisszatitkairól...

Gina Gallardo már korábban is adott interjút a TFP-nek, ezúttal azonban döbbenetesen őszintén vallott élete legnehezebb korszakáról, drogfüggőségéről, és arról, hogyan tud talpon maradni egy fiatal lány az erotika kemény világában...



- A magánéletem legnehezebb életem pillanatai akkor kezdődtek, amikor szakközépiskolás koromban egy nem túl jó társaságba keveredtem. Elég sok szintetikus drogot kipróbáltam abban az időben.

- Úgy gondolom, az nem lehetett túl olcsó mulatság.

- Akkor már dolgoztam, úgyhogy a pénztárcám megengedte, de sok potya szippantás is volt.

- Mi a jó a drogban?

- Abban találtam meg a boldogságot. Ez egy menekülés volt.

- A kereseted mekkora része ment erre?

- Legalább a fele, de akkor még a szüleimmel éltem, és a csekkek befizetése nem rám hárult.

- Ők nem vették észre, hogy drogozol?

- Olyankor nem mentem haza. A hét napból ötöt végig buliztam. Utólag azt mondom, hogy bánom is meg nem is. Rengeteg élményt adott a drog, boldognak éreztem magam, amíg a depressziós korszak el nem jött.

- Hogyan jöttél le róla?

- Pánik beteg lettem. Egy techno bulin dolgoztam, amikor a roham először megtalált. Akkor ugyan nem voltam beállva, de akkorra összegződött a hatása. Onnan kezdve másfél évig tartottak a tünetek, nem kaptam levegőt, össze-vissza vert a szívem, halálfélelmem volt, féltem mindenkitől, nem mertem kimenni az utcára, állandóan el akartam ájulni, és minden nap sírtam.

- A kábítószer nem hozott volna ki ebből?

- Nem kívántam, és nem is mertem hozzányúlni. Úgy érzem, valaki felülről irányított, jelt adott, hogy ezzel ennek vége. Így tudtam áttérni a normális életre, és szülni egy gyereket.

- Miért van az, hogy ebben az erotikához kötődő világban ilyen sokan hozzányúlnak a droghoz?

- Mert olyan emberekkel vagyunk körülvéve, akik ezzel próbálnak levenni a lábunkról és elérni nálunk valamit. És a fiatal lányoknál ez be is jön. Ott vagyunk egy buliban és kipróbáljuk, amit elénk raknak. Ha fáradtak vagyunk, azt mondják, hogy ettől majd elmúlik. És ez igaz is. És az első felszívott csík után ez már egy ördögi kör lesz.

- Ezekért a csíkokért nem kellett fizetni?

- Ahogy az előbb is mondtam, nem mindig.

- Leszálltál a drogról, és aztán szültél. Ezt hogyan engedheti meg magának egy táncoslány ilyen fiatalon?

- A pánikbetegségemből kihúzott egy fiú, akibe nagyon szerelmes lettem. Ellentétje volt azoknak, akiket addig megismertem. Nem bulizott és normális életet élt. Sajnos teljesen félreismertem. Négy hónapos terhes voltam, amikor le volt szervezve az esküvő, minden meghívó kiment és két nappal a jeles nap előtt letartóztatták gazdasági bűncselekmények miatt, és fél évig bent tartották. Egyedül csináltam végig a terhességet és a szülést. Amikor kijött, akkor is többet csavargott a haverjaival, mint hogy velem vagy a gyerekünkkel lett volna. Aztán egyik napról a másikra eljöttem tőle.

- Miből éltél?

- Műsorokat szerveztem és a szüleim, meg a barátnőm segített. Aztán szülés után egy hónappal már színpadon voltam, mert annyira nem volt pénzem.

- Mi lett a kapcsolatotok sorsa?

- Kipakolt egy pénzszállítót, és azóta szökésben van. Ezt a felelőtlen magatartást a családjával szemben nem lehet megbocsátani.

- Sokat lépsz fel, de nem csak szórakozóhelyeken, hanem kisebb bulikban is. Kik hívnak?

- Ismert emberek is gyakran születésnapi vagy legénybúcsús bulikra.

- Hogyan viselkednek?

- Egyenrangú partnerként kezelnek. Nincs körülöttük burok.

- Nem próbálnak szexre csábítani?

- Néha előfordul, de a híres emberek nem akarják a nevüket kockáztatni. A „civilek” sokkal hamarabb bepróbálkoznak. A blogomat is ezért szüntettem meg.



- Egyáltalán, miért jutott eszedbe egy blogot indítani?

- Ez részben reklám, másrészt meg akartam osztani a gondolataimat, az élményeimet emberekkel. Jó volt látni, hogy sokan érdeklődtek, és sokan írtak is. Voltak olyan hozzászólások, amiktől jobb kedvem lett.

- Honnan tudták, hogy ez van?

- Volt egy dedikáló kártyám, amin ez is rajta volt, és bárhol felléptem, ezt osztogattam. Aztán jöttek a név nélküli gusztustalan beírások, az ócsárolások, a ribancozások, és hasonlók. Egy évig bírtam, aztán elegem lett és beszüntettem, és csak a web oldalam maradt meg, a www.ginagallardo.hu .

- Én azt hiszem, hogy a névtelenség nagyon sok embert bátorrá tesz, és ezt nem szabadna annyira mellre szívni.

- Lehet, de nem értem, hogy miért megy fel valaki annak az oldalára, akit utál.

- Én meg azt nem értem, hogy miért akarja valaki a magánéletét is kiteregetni, miért nem elég az, amit a színpadon mutat magából?

- Ez egy vágy volt, amin túl vagyok. Hívtak a Valóvilágba is, de rájöttem, hogy annyira nem vagyok nyitott, hogy millió ember előtt éljem az életem. Furcsán hangzik, de ennél szégyenlősebb vagyok.

- A legénybúcsúkról általában azt hiszik, hogy arról szól, hogy az ünnepelt ágyba viszi a táncoslányt.

- A megrendelők közül tízből kilencen meg is szokták kérdezni, hogy ez mehet-e, de mindig elmondom, hogy ahhoz hívjanak egy prostit. Lehet, hogy van táncoslány, aki kapható erre, de az nem én vagyok.

- Meg lehet ezt állni? Mesélted a beszélgetés elején, hogy a szippantásoknál sok potyázás is volt, amitől gondolom cserébe, szabadosabban élted a nemi életedet is.

- De az buliból ment, itt pedig pénzért kéne szexuális kapcsolatra lépni. Ehhez gyomor kell. Én akkor sem feküdtem le igénytelen, rossz arcú fickókkal. A kölcsönös szimpátia mindig megvolt, és nem a csík ellenében történtek a dolgok. Ha bevállalósabb lennék, már rég megoldódott volna minden jövőbeli anyagi gondom. „Sajnos” nem vagyok az.

- Nem érné meg néha kimenni egy arab sejkhez?

- Hívtak már oda is, de nem tudnám megtenni, pedig nagyon jó összeget kínáltak. Érzelmek nélkül nekem nem menne. Ha huszonnyolc év alatt nem tettem meg, szerintem ezután sem fogom. Nem tudnék utána a tükörbe nézni.

-Mi az, amit megbántál a tizennégy éves táncos korszakod alatt, amit másképp csinálnál?

- Semmit. A kábszeres korszakot sem bánom, mert tudom, hogy milyen, és le tudtam zárni.



- És mi az, ami nagyon jó volt?

-Amikor a Hajógyári szigeten a Stúdióban ötezer ember tombolt és tombol rám kéthetente most is, még a lányok is, pedig a bugyit sem veszem le. Ott megőrülhetek a színpadon. Az az én igazi műfajom.

(T.H.Z.) (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)